Alapszabálya szerint „az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.”

A kilencvenes évek elejének változási hullámát magával ragadva az Akadémia alapítói a magyar borkultúra hírnevét szerették volna helyreállítani nemcsak Európában, hanem az egész világon.
Feladatuk volt a bortermelés radikális átalakításának elősegítése és támogatása, a termelési eszközök korszerűsítésének ösztönzése, a bortermelők oktatása és közelebb hozása a borkedvelőkhöz, egyszóval a kommunista bortermelés évtizedes múltjának eltörlése és felváltása egy modern borászattal, a legmodernebb technológiák és modern marketingeszközök bevezetésével, valamint a borturizmus ösztönzése Magyarország valamennyi borvidékén.
Az Akadémia közjogi státuszú szakmai szervezetként helyi, regionális és országos szinten fogja össze a bortermelőket, és aktívan koordinál számos fejlesztési és promóciós programot.

Az Akadémia jelenleg 135 rendes, 28 tiszteletbeli és 15 örökös tagot számlál. A szőlész-borász társadalom elismert személyiségei mellett tagjai között tudhat művészeket, tudósokat, közéleti szereplőket.  Az Akadémia elnöke Koch Csaba borász, a főtitkári és kincstárnoki teendőket Taschner Kurt István borász látja el. A szervezet tevékenységével kapcsolatos operatív irányítást a tagság összetételét reprezentáló hét alelnök látja el. Név szerint: Dr. Balla Géza, Bock József, Gálné Dignisz Éva, Nyitrainé dr. Sárdy Diána, Nyúlné dr. Pühra Beáta, Vesztergombi Csaba és Dr. Zelnik József. A Felügyelő Bizottság elnöke Keményné Koncz Ildikó, munkáját segítik Borbély Tamás és Figula Mihály bizottsági tagok.